Bőséges források, méteres dísztollak a trogonok tékozló fiúja: a kvézál

Guatemala címermadara, nemzeti pénze a hajdanán maják által is istenként tisztelt kvézál (Pharomachrus mocinno) A trogonok a trópusi Afrika és Amerika területén élő rovarokkal kisebb gerincesekkel táplálkozó madarak. A megszokott családmodellt követve a szolíd öltözetű monogám párok közösen nevelik a fiókákat, és védelmezik a táplálékukat biztosító territóriumukat a betolakodó fajtársakkal szemben. A Közép- és Dél-Amerika hegyi esőerdeiben élő hím kvézál ezzel szemben ultravagáns zöld toll ruhát, piros mellényt hord, és méteresre megnövő felső farokfedőivel csábítja párzásra a tojókat. A farok bemutatására hangos rikácsolással kísért bemutató reklámrepüléseket adnak elő hím. Miért alakult át ilyen látványosan a kvézál életmódja? Rokonaitól eltérően bár a fiókákat rovarokkal is etetik, a kifejlett madarak a magas fehérje és zsírtartalmú bogyók fogyasztására specializálódtak. Jó példa az ilyen termésekre a babérfélék (Lauraceae) családjába tartozó avokádó. A bőségesen termő fák olyan mennyiségű bogyót teremnek, amit a kvézálok csapatokban keresnek fel, egy pár képtelen lenne a csábító forrást védelmezni. A nagy tömegben összeverődő madarak között megindul a versengés a párválasztásért. Ahogy a kőszáli kecskék esetében láttuk, a hímek a harckészségüket is kifejezhetik a díszeikkel, a többi hím tudomására hozzák: ne kezdj velem. A kvézál esetében másról van szó. A látványos tollak, a feltűnő nászrepülés célja a nőstény tetszésének elnyerése. A vonzó külső ugyanis azt sugallja, hogy a tojó hím utódai is vonzók lesznek, és nagy szaporodási sikert érhetnek el. Ez a kapós fiú, avagy a “szexi fiú” hipotézis. De mi magyarázza, hogy ilyen mértékben megnagyobbodnak a másodlagos nemi jelleget kifejezésre juttató bélyegek: a szarvak, agancsok, sörények, fejdíszek, faroktollak? Erre Ronald Fischer dolgozta ki az öngerjesztő szelekció folyamatának elméletét. A nőstények tetszése valamely bélyegre pozitív visszacsatolással hat, és a természetes szelekció által optimalizált nagyságot meghaladó méretű, tulajdonképpen a túlélés szempontjából már haszontalan vagy hátrányos díszeket viselő egyedeket juttatja szaporodási előnyhöz. Így a folyamat öngerjesztő módon erősödik.